~O~

Olyan borzasztóan idegesen várlak,
belekapok ebbe, belekapok abba,
egy kicsivel több cukrot szórok a habba,
a túrós csusza megint istentelen sós lett,
a pite csupa ragacs, leégett az omlett,
siheder szerelem, úgy szédülök bele,
kicsusszan a kezemből a serpenyő nyele,
mentem a menthetőt, hol az édeskömény?
Megbomlik a hajam, lecsúszik a kötény
rólam, mikor ideszólsz,
hogy mégsem.

Mondjuk jobb is éppen,
hogy nem jöttél. Tragikusan főzök:
megrémítenek a lángok, a gőzök,
fáj, ha megég, megvág.
Vagy már fel sem veszem.
Rosszabb, hogy megint egyedül eszem.

Klasszikus sajtos omlett

„Egy serpenyőben olajat hevítünk, addig feltörjük egy tálba a tojásokat, sózzuk, borsozzuk, majd jól felverjük. A sajtot lereszeljük.

Ha felmelegedett a serpenyő, a hőt közepesre vesszük alatta, és beleöntjük a tojásokat. Fakanállal mindig addig húzunk csíkot a közepébe, és tereljük vissza a folyékony tojást, míg el nem fogy a massza, és szép lassan kezd összeállni a lepényünk.

Ha picit kezd már szépen felválni az omlettünk széle, szépen megszórjuk a reszelt sajttal.

Majd egy ügyes mozdulattal egy spatula segítségével óvatosan összehajtjuk, középre rázzuk, majd egy tálra csúsztatjuk, és fogyaszthatjuk is.”

Pite, ami biztosan nem lesz ragacsos

„A tojásokat habosra keverjük a cukorral, majd hozzáadjuk a tejet.

Apránként hozzáadjuk a lisztet, és csomómentesre keverjük, így egy palacsintatészta állagú masszát kapunk.

A vajjal vékonyan kikenjük a piteformát.

Beleöntjük a tésztát a formába, és a tetején egyenletesen elosztjuk a kimagozott cseresznyéket.

190 fokra előmelegített sütőben először 10 percet sütjük, majd 180 fokon további 30 perc alatt készre sütjük.”